Az oldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy tökéletes élményt nyújthassunk honlapunk meglátogatásakor, valamint a cookie-k segítségével tájékozódunk honlapunk oldalainak látogatottságáról és más statisztikai adatokról. Amennyiben a böngészést a jelenlegi beállításaival folytatja, feltételezzük, hogy szívesen fogadja a honlapunkon található cookie-kat. Azonban ha szeretné, böngészője segítségével bármikor meg tudja változtatni a cookie-k beállításait.

Érdekességek

Tovább

Kezelés és megelőzés

Tovább

Pszichológia és viselkedés

Tovább

Táplálék

Tovább


Érdekességek

Vissza

A farok csóválása az egyik legjellemzőbb és leggyakoribb viselkedési forma. A csóválás nem mindig az örömöt jelenti, inkább kifejezi a kutya hangulatát. Minél magasabbra emeli a kutya a farkát, annál magabiztosabb, minél jobban behúzza a farkát, annál bizonytalanabb.

 

Farok csóválás

* laza farok, lelkes csóválás - barátságos hozzáállás, elégedettség;

* intenzív mozgás, beleértve a fart is - bizonytalanság;

* merev farok a háton, lassú mozdulatok - harag;
* leengedett farok, merev mozgás – nyugtalanság, idegesség, a másik személy távozásának indikálása;
* farok a hátsó lábak közé behúzva - félelem;
* A farkát 45 fokkal a nyaka felett vagy még annál is feljebb tartja – érdeklődés és figyelem

A kutyák nem csak látják a színeket, de befolyással van a viselkedésükre is. A kutya színpalettája különbözik az általunk érzékelttől, mert kevesebb színt lát. A kutya sárga (a narancssárgát és a zöldet is annak látja) és kék színben látja a világot. A piros megkülönböztethetetlen szín a kutyák számára.

A kutyák nyelvén az ugatás riasztást jelent. Az ugatás azon kevés jelek egyike, mely nem feltétlenül egy valakinek szól, még akkor sem, ha az állatok közötti távolság kicsi. Ha mély hangon ugat a kutya, az valódi veszélyt jelent, ezt még három gyors ugatás követi. A gyakran egyszerű „vaú”-ként leírt hang egyszerű figyelmeztetést jelent.

Ezt a szokást a kutyák vadon élő őseiktől örökölték. Ekkor még nem mindig volt elég ennivalójuk. Egy-egy sikeres vadászat után a kutya (ha nem tudta az egész zsákmányt elfogyasztani) mindig elrejtett a dögevők és a többi falkatag elöl a zsákmányból valamennyit. Ha éhes volt, és éppen nem volt sikeres a vadászat, megkereste az elásott maradványokat és azt ette. A homok, föld megvédte az ételt a közvetlen napfénytől és segített, hogy friss maradjon az étel.






Kezelés és megelőzés



Vissza

A fül szisztematikus átmosásával védhetjük meg a kutyát a külső hallójárat gyulladásától. Az alapszabály az, hogy alaposan át kell mosni a fület, de semmiképpen nem fülpiszkálóval, mert azzal csak mélyebbre nyomjuk a váladékot. Ha túl sok váladék van a fülben, akkor cseppeket kell alkalmazni és a fülkagyló masszírozásával eltávolítani a váladékot. A fej mozgatásakor a váladék feloldódik és kifolyik. Ha a fül nagyon meleg és elvörösödött, a kutya fájdalmat érez tapintásra, állatorvoshoz fordulni kell.

A szem belső felületét tiszta gézzel kell átmosni speciális szemkörnyéket ápoló folyadékkal vagy fiziológiai folyadékkal. A nedves gézzel a szem külső szögletei felől a belső felé haladva mossa át.

A kölyök kutyáknak 5-6 hónapos kiesik a tejfoga. Általában 7 hónapos korra a kutya teljesen leváltja a fogát a véglegesekre. Érdemes a kölyökkutyákat már az első hónapokban hozzászoktatni ahhoz, hogy a gazdi rendszeresen tisztítja a fogaikat. A fogakat fogkefével és kutyáknak készült fogkrémmel ápoljuk. Kaphatóak kifejezetten kutyáknak készült szájvizek, krémek és zselék is. A mindennapi szájüreg ápolás segít megelőzni a fogkő és az ínybetegségek kialakulását. A megelőzés teljes hiánya miatt periodontitis alakulhat ki, melynek következtében a fogak kihullhatnak. A gyulladást kellemetlen szájszag és étvágytalanság jelzi. A fogkő veszélyes baktériumok forrása, amelyek különböző betegségeket okozhatnak, pl. emésztőrendszeri rendellenességeket, szívizom problémákat.

Érdemes odafigyelni kutyánk karmainak hosszúságára és állapotára. A túl hosszú karmok zavarják az állatot, pl. csúszik az utcán és így elveszítheti egyensúlyát. A karmokat speciális körömvágóval vágjuk le. Ha a gazdi nem tudja ezt egyedül megcsinálni, érdemes kutyakozmetikába vagy állatorvoshoz elvinni. A túl hosszú karmok beszakadhatnak és ez erős vérzést okozhat. A kutya mancsa is gondos ápolást igényel, az ujjakra és az ujj közökre is figyelmet kell fordítani, hiszen a kutya lábát nem védi cipő, mint a gazdiét. Séták után érdemes ellenőrizni, hogy nem keletkezett-e seb rajtuk. A vérző sebeket mindig érdemes állatorvosnak is megmutatni. Télen erre kifejlesztett krémmel, vazelinnel vagy más balzsammal kell bekenni a kutya lábát. Séta után öblítsük le a kutya lábát.

Csak akkor fürdessük meg a kutyát, ha a bőr és a szőrzet állapota ezt szükségessé teszi. Kizárólag kutyasampont használjunk, mert az emberek számára készült samponok pH-ja nem megfelelő számukra. Fürdetés után alaposan szárítsuk meg a szőrét, de ehhez törülközőt használjunk, ne hajszárítót. Vigyázzunk, hogy a fürdetés alatt ne kerüljön víz a kutya fülébe. Ha hideg van kint fürdetés után ne vigyük közvetlenül sétálni a kutyát.

A legtöbb kutya fajta hullajtja a szőrét, vedlik. Ez a folyamat tavasszal és ősszel fokozódik, ilyenkor a legtöbb kutya szőrt vált, az elhalt szőrszálak kihullanak. Azért, hogy a kutya szőre egészséges és szép legyen rendszeresen ki kell fésülni. A gyakori kifésülésnek köszönhetően az elhalt szőrszálak helyén egészségesek nőnek.






Pszichológia és viselkedés



Vissza

Az ugatás és a farok csóválás egyfajta testbeszéd. A farok csóválással a kutya az érzelmeit fejezi ki: stressz, kedélyállapot, félelem, vágy. Az erőteljes, könnyed csóválás pl. játékra hívja a gazdit, ha vízszintesen tartja örül. Az ugatás szintén a kommunikáció eszköze, de ereje és módja minden kutyánál más. A gazdi egy idő után már tudja melyik mit jelent, mikor fél, unatkozik vagy éppen játszana. A fülek, a szem, a száj mimikája szintén beszédes a kutyáknál.

Az agresszió legvalószínűbb két oka a korai elválasztás és a betegség. A kölyökkorban elkövetett hibák nagyon nehezen visszafordíthatóak. Ha kölyköt túl hamar elválasztják az anyjától, nem tanul meg bizonyos viselkedési formákat, ez később rossz kapcsolatot okozhat az emberekkel. A különböző betegségek által okozott kellemetlenség és fájdalom is lehet forrása az aggresszívitásnak (degeneratív folyamatok a csontokban és az ízületekben, gyomor-bélrendszeri rendellenességek, bolhásság stb.) Az agresszív kutyának erős kezű gazdira van szüksége, aki határozott nemet tud mondani, ha a kutya nem megfelelően viselkedik. Verbálisan azonnal meg kell büntetni, amint a helytelen viselkedés megtörténik, hogy a kutya tudja, hogy miért emeli fel a hangját a gazdi és befejezze a gazdinak nem tetsző viselkedést.

A ásás lehet a túl sok energia vagy kihűlés következménye. Az is frusztrációt jelenthet, ha a kutya az egész napot egyedül tölti a kertben. Az ásás a faj jellemzője. A szánhúzó kutyák szeretnek gödröket ásni, hogy abban fekve hűtsék magukat vagy éppen melegedjenek a hidegben. A tacskók és más vadászkutyák is imádnak ásni. Az ásásról sok foglalkozással, a kutya "lefárasztásával" lehet elterelni a figyelmet.

Ha úgy látjuk, hogy a kutya nagyon fél a zajtól - görcsöket, epilepsziát okoz, kontrollálatlan lesz a mozgása, rögtön menekül - segítenünk kell neki. Zajjal nem lehet legyőzni a félelmet, a kutya hallása nagyon érzékeny. Azért, hogy ne féljen biztosítsunk számára egy nyugodt, biztonságos helyet. Viselkedjünk vele kedvesen, a simogatás és a nyugtató szavak segítenek. Ha szeretnéd, hogy a kutyád ne féljen a zajtól, játékkal, hangos zenével fokozatosan hozzá szoktathatod. Súlyosabb esetben az állatorvos gyógyszerekkel is segíthet.

A megrágott bútorokat, szakadt cipőket, párnákat a gazdik rosszul tolerálják. A kutyák részéről ez azonban nem "vandalizmus", ez természetes viselkedés a kutyáknál. A gazdi feladata, hogy megtanítsa kedvencének, hogy mit szabad és mit nem rágni, ha unatkozik, vagy pl. a kölyökkutya éppen fogat vált. Ha rajtakapjuk a kutyát, amint éppen nem megfelelő dolgot rágcsál hangosan és határozottan rá kell szólni. Az értékes dolgokat érdemes úgy eltenni, hogy ne férhessen hozzá  a kutya. Ha jól viselkedik a kutya sose felejtsük el megdicsérni, jutalmazni! A magányosság is lehet a rágcsálás oka. Amikor a gazdi nincs otthon lehet, hogy a kutya fél és ha régen nem volt sétálni, akár még az ajtót és a falakat is képes megrongálni.   Mielőtt hosszabb időre magára hagyjuk a kutyát érdemes egy kiadós sétára vinni, szeretettel elbúcsúzni tőle, és a kedvenc játékát odaadni. Az is jó megoldás, ha több kutyát tart a gazdi.

A kutyák azért ugrálnak és ugatnak ha jön valaki haza, hogy megmutassák a hatalmukat. A kutyát erről egyszerűen le lehet szoktatni. Amikor hazaérünk, ne foglalkozzunk a kutyával, ne vegyünk róla tudomást, végezzük a dolgunkat. A tanítás időszakában mindenkit meg kell kérni erre a viselkedésre, aki hozzánk jön. Amíg a kutya meg nem tanulja a helyes viselkedést ezt az eljárást kell következetesen alkalmazni.






Táplálék



Vissza

Az orvostudomány gyors fejlődése, beleértve az állatgyógyászatot  és az idetartozó élelmezéstudományt is, hozzájárult a kutyák várható élettartamának  jelentős meghosszabításához. Úgy tartunk, hogy a kutya átlagosan 14 év körüli életkort ér el. Szabállyá lett az a tény is, hogy kistermetű kutyák tovább élnek, mint a közepes és nagy termetű társaik.
Az érett kutyák helyes táplálását aktuális egyészégi állapotuk szabja meg. Amennyiben az állapota, az állatorvosi vizsgálatok arra vallanak, hogy a kutya egészséges, nem mutatja krónikus betegségek jeleit, akkor az érett kutyának szánt, szinten tartó tápot kell kapnia.
Amikor azonban a vizsgálati eredmények  krónikus jellegű kóros folyamatokra vallanak, különleges gyógytáppal való etetés szükséges. A hetedik életév az az átlagos életkor, amikor a kutya öregedni kezd. Az érett egyénnek már más táplálkozási igényei vannak.
Az öregedés ütemét befolyásoló tényezők között felsoroljuk a fajtát, a kutya termetét, a táplálás módját és környezeti tényezőket. Méretük következtében a kis kutyák nyolcévesen érik el a felnőttkort, a közepesek  hétévesen,  a nagy és óriás fajták pedig ötévesen.


A SENIOR TÁP SAJÁTOSSÁGAI
• a kiváló minőségű alapanyagokban gazdag táp. A kutyák így könnyen emészthető és könnyen felszívódó eledelhez jutnak, csökkentett zsírtartalommal és viszonylag alacsony  kalóriatartalommal, ezért egészséges testsúlyt tarthatnak fenn.
• a benne foglalt omega-3 és omega-6 zsírsavak gyulladáscsökkentő, a bőr és a szőrzet állapotát javító hatást vált ki.
• a hozzáadott glükozamin-sav, kondroitin-sav és hialuron-sav jótékony hatással van a csontokra és az ízületekre.
• a tápban benne foglalt E-vitamin és szelén  antioxidánsokként megerősítik az immunrendszert , mely idővel gyengül. Az immunrendszer gyengülésének következtében a szervezet korán öregedne,  ezért annyira fontos  az E-vitamin és a szelén kiegészítése.
• a fehérjetartalma alacsonyabb, mint a felnőtt kutyáknak szánt termékekben. Ily módon  az idősebb kutyák többségénél megállapítható krónikus veseelégtelenség fejlődését korlátozzuk. Viszont  a könnyen emészthető fehérje mennyisége akkora, hogy az öregedési folyamatokra jellemző izomtömeg csökkenését nem okozza, és ugyanakkor biztosítja az immunrendszer helyes működését.
• a vese helyes működésének érdekében az idősebb kutyáknak szánt értékes eledelre jellemző legyen a  viszonylag alacsony foszfortartalom.


A felnőtt kutyák esetéhez hasonlóan, legfeljebb naponta kétszer etetünk, biztosítva a friss és jó vízhez való korlátlan hozzáférést. Az egészséges táplálás lényege az, hogy a kutyáknak olyan mennyiségű tápanyagot és energiát nyújtsunk, hogy mozgásképességüket, normális testsúlyukat minél hosszabban fenntartsuk és az öregedési folyamatot megakadályozzuk. A testsúly megőrzéséhez ellenőrizni  kell a napi tápmennyiséget, kerülni az ételmaradékkal való etetést és a csemegefogyasztást minimalizálni.
A mindennapi fogápolásról sem feledkezzünk meg. Rendszeres fogtisztítás és a lerakódó fogkő mennyiségét csökkentő készítmények alkalmazása jótékony hatással lesz az egész szervezetre.

A felnőttkor az az idő, amikor a kutya fizikailag és mentálisan már teljesen kifejlődött. Ilyenkor tápot változtatunk  a kölyöknek szánt takarmányból a kistermetű, közepes vagy nagy, ill. óriás felnőtt kutyák takarmányára. A túl gyors változással járó emésztési problémák (hasmenés és /vagy hányás) elkerülése érdekében hétnapos átmeneti időszakot vezetünk be. Ez idő alatt az eddigi tápot az újjal keverjük, fokozatosan növelve az utóbbi arányát úgy, hogy a hetedik napon a tálban már csak az új étel legyen.
Helyes táplálás alatt olyan napi adagot értünk, amely szénhidrátokból, zsírokból és fehérjékból származó energia forrása,  és amely  építőelemeket: fehérjéket és zsírsavakat, vitaminokat és ásványi anyagokat  tartalmaz.
A legtöbb kedvencünk mérsékelt éghajlatban élő felnőtt szobakutya. Általában nem terhes, nem szoptat , nem végez kemény munkát. Vagyis jellegzetes társas kutyák. Ezért a rendes funkcionálás számára nélkülözhetetlen  tápanyag-mennyiséget az ilyen kutyák  napi egy vagy legfeljebb két etetésből merítenek.
Érdemes a késő esti etetést kerülni, mert  következménye az elkerülhetetlen esti vagy éjszakai sétáltatás lesz, hogy a kutya fiziológiai szükségleteit biztosítsuk. A kutya mindennapi életének lényeges eleme az etetés ideje.  Az állatot állandó etetési időhöz kell megszoktatni.
Felnőtt kutya gyomra nagyobb és rugalmasabb a kölyökkorihoz képest. A kutyákra jellemző anatómiai jelek a felnőtt kutyáknak szánt,  megfelelő eledelt követelik meg. Az egészséges táp magas tápértékű, könnyen emészthető , a kutya termetének megfelelő mennyiségű energiát biztosít. Az etetés módja, a kínált táp mennyisége és napi adagolása a felnőtt kutyák csoportosulásával függ össze.
A kistermetű fajtákba tartozó felnőtt kutyák súlya 10 kg alatt van;  a közepes fajták súlya 11-25 kg; a  nagy fajtáké  több mint 25 kg, az óriás fajtáké több mint 45 kg.


A kicsi és a közepes fajták


Kis- és közepes termetű kutyák etetésekor szem előtt kell tartanunk a fogproblémákra való megnövekedett hajlamukat. Ezt a felső és alsó fogsor rövidsége okozza, amelynek következtében a  ​​fogak szorosan helyezkednek el. Ezért nagyon fontos a száraz táp megfelelő nagyságú krokettje  rágásakor a tisztító hatás, valamint a mindennapi fogtisztítás.

A nagytermetű kutyafajták


A nagy és az óriás fajták étrendjének fontos része a glükózamin, kondroitin-szulfát és a zsírsavak kiegészítése. Ezek az összetevők megelőzik és csökkentik a gyulladásos reakciókat,  elősegítik az ízületi porcok funkcióját a kapcsolódó csontoknál. A nagytermetű és az óriás fajtákba tartozó felnőtt kutyák etetésének a lényege az, hogy magas energiatartalmú táppal etessük, így az eledel térfogata  csökken. Ezáltal megvédjük az emésztőrendszer túlterhelésétől, a gyomorgörcstől. Az idegrendszer , az immunrendszer helyes funkcionálásának érdekében, az egészséges bőr és szőrzet érdekében az eledelnek esszenciális zsírsavakat  kell tartalmaznia.
A száraz táp krokettjének a méretét a kutya termetéhez kell idomítani  úgy, hogy a felnőtt york ne küzdjön nagy krokettel, a német juhász pedig szétrágás nélkül le ne nyeljen kis krokettes eledelt. Felnőtt kutyák optimális táplálása az  egészségüket, a vitalitásukat, a magas fizikai aktivitásukat teszi lehetővé. A napi tápadag tudatos és helyes választásával  a tulajdonos túlsúlyt és elhízást, illetve ezen problémák következményeit küszöböli ki.

A  közepes termetű fajták kölykeinek esetében, amelyek felnőttkori súlya 11-25 kg, fontos, hogy a szervezetük az energiabevitel, valamint a tápanyag-ellátás szempontjából kiegyensúlyozott eledelt kapjon.
A közepes termetű fajták kölykeinek fejlődését két szakaszra osztjuk:

 

• az első szakasz az intenzív növekedés ideje, mely a születéstől 6 hónapos korig tart. Ilyenkor fejlődik intenzíven a csontízületi rendszer. A fiatal szervezet többek között a behozott értékes fehérjét használja fel az egész  csontváz építéséhez.

• a második szakasz a 7-12 hónapos kor alatt zajlik, amikor a növekvés fokozatosan lelassul. Ilyenkor képződnek és erősödnek a csontokat és ízületeket körülvevő izmok, a kutya termete felnőtté válik. Ebben az időben a tejfogak felnőttkori fogakká cserélődnek le. Ezek már sokkal nagyobbak és erősebbek, mint törékeny és éles elődeik.
A közepes fajták kölykei életük első hat hónapjában napi három etetést igényelnek, a következő hat hónapban kétszer kell őket etetni, a 12 hónapos korukban elérendő érettségig.


A kiskutyát előre meghatározott időben érdemes etetni. Arról is gondoskodni kell, hogy a második tálban  állandóan elérhető legyen  friss, átforralt és a szobahőmérsékletre lehűtött víz.
A kiskutya kész táppal (akár nedvessel, akár szárazzal) való etetetésének esetében érdemes  a gyártó utasításait és a napi adagot betartani. A nem megfelelően választott napi mennyiség, a kutya túletetése, a házi étellel való táplálás, tetszés szerinti etetés végeredményben túlsúlyossághoz vezet, mely  viszont visszafordíthatatlan változásokat okoz a kutya csontrendszerében, és felnőttkori problémákhoz vezet.

A nagy és óriás fajták kölykeinek esetében, melyek felnőttkorukban 25, ill. 45 kg-nál nagyobb súlyt érnek el, az eledel komplex táplálást kell, hogy biztosítson, a kiegyensúlyozott tápanyagtartalommal: a könnyen felszívódó és az emésztőrendszerben zavart nem okozó fehérjékkel, zsírokkal, szénhidrátokkal, vitaminokkal és ásványi anyagokkal. A fiatal, életerős, növekvő kölyöknek a jól kiegyensúlyozott takarmány a csontrendszer egészséges fejlődését biztosítja, és a könnyen emészthető fehérjék, prebiotikumok  (mannán-oligoszacharidok és frukto-oligoszacharidok) és az omega-3 forrásaként szolgáló halolaj védik az érzékeny gyomor-bél rendszert.
Az optimális növekedés  és fejlődés  érdekében, valamint a csontrendszer védelmének érdekében a kölykök étrendjét  az ún. glükózaminoglikánokkal egészítik ki. Ezek közé tartoznak:


• a kondroitin-sav, amely lassítja a porckopást. Az ízületi porc felépítéséért és az ízületi folyadékért felelős, befolyásolja a porc rugalmasságát.
• a glükózamin-sav, amely megakadályozza   a porckopást és elősegíti az ízületek gyógyulását és a kopásra hajlamos ízületi porc megújulását.
• a hialuron-sav, ami az ízületi folyadék és a porc építőelemeként  ennek viszkozitását növeli és elősegíti az ízületi porcok csúszását.
• a kölyök étrendjének  fontos eleme az omega-3 zsírsavak hozzáadása, amelyek az ízületek gyulladásos reakcióit csökkentik.


A sok nagy és óriás kutyafajta között olyanokat találunk, amelyek genetikailag hajlamosak gyors növekedésre és súlygyarapodásra. Amikor a szervezet magas kalóriatartalmú ételt kap, mely aktuális energia- és tápanyagszükségletét messze meghaladja, túlsúly és elhízás jelentkezik. Ez növekedési problémákat, csontkopást, az ízületek beteges elváltozását, a gyomor-bél rendszeri problémákat, valamint keringési elégtelenségek kialakulását eredményezi. Ezért annyira fontos, hogy a kutyát csökkentett zsírtartalmú valamint közepes kalcium- és foszfortartalmú eledellel tápláljuk.
A nagy fajták kölykeinek növekedési ideje 15 hónapig tart. Ez egy hosszú és intenzív növekedéssel járó időszak, amelynek során az emésztési zavarok fokozott kockázata lép fel, amennyiben a kutya méretéhez képest helytelenül  kiválasztott tápot alkalmazunk.
Az óriás fajták esetében kétszakaszos fejlődésről beszélünk. Az első szakaszban a csontrendszer és az  ízületek fejlődnek,  a másodikban az izomzat.
A nagy és óriás fajták kölykeit  6 hónapos korig naponta háromszor etetjük, a nagy fajtákat 6 hónapos kortól 15 hónapos korig, az óriás fajtákat 6 hónapos kortól 18 hónapos korig vagy egészen 24 hónapos korig viszont kétszer.
Szem előtt kell tartani nagy és óriás fajták etetésének az aranyszabályát is - etetés után kedvenceinkkel soha ne játsszunk és ne futtassuk őket. A "kicsike" táplálás után pihenjen, nehogy előforduljon a nagy kutyákra jellemző  gyomorgörcs. Amennyiben a kutya számára szakmailag előállított, nagy fajtáknak szánt tápot biztosítunk, nem szükséges vitaminkiegészítőket, kalcium- és foszfortartalmú készítményeket használni. Ezen komponensek feleslege negatív hatással lenne az ásvány-vitamin egyensúlyra.




© 2014 Butcher's Pet Care.
/
0